Mit tud ellenőrizni az adóhatóság? Mire mennek rá? Milyen típusú adóellenőrzést folytatnak? És mennyi ideig vizsgálódnak? És kell-e ettől félnünk? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

Önadózás. Ezen az elven nyugszik a magyarországi adózási rendszer. Vagyis mi magunk valljuk be, állapítjuk meg és fizetjük be az adókat. Mivel bárki számíthat vizsgálatra vagy ellenőrzésre, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

„A központi költségvetés bevételének több mint 80 százaléka származik az adó- és adójellegű befizetésekből. A mi adórendszerünkben az úgynevezett főadók erős koncentrációja jellemző. A négy főadó (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó és a társasági adó) a központi költségvetés összes bevételének több mint háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett adók (fogyasztáshoz kapcsolt adók) szerepelnek és ezen belül is a legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó (áfa), ami egymaga több mint 20%-os részarányt tesz ki a költségvetési bevételen belül.” Forrás: Nav.gov.hu.

Miért szokott lenni adóellenőrzés?

A hatóság célja, hogy lehetőleg szinte mindent ellenőrizzen, hogy valóban a hatályos szabályok alapján működik-e a vállalkozás vagy egy szervezet. Az is cél, hogy lehetőleg megtegyenek azért, hogy az állam bevételei gyarapodjanak. Az utóbbi hónapokban hatalmas változás történt, mivel kiürült az államkassza, ezért az elmúlt időszakban sokkal több ellenőrzést folytattak le, mint az előző 3 évben.

A NAV ellenőrzések fajtái: az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat

Két típusú ellenőrzést folytatnak, a legszigorúbb adóellenőrzés néven fut. Ezt azt jelenti, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy én átveszem a levelet, amelyben értesítenek erről, semmilyen javításra nincs lehetőségem, „búra alá kerül” a vizsgált időszak, és ha ott valamilyen megállapítást tesznek, akkor fizetni kell adóbírságot, a mulasztási bírságot, a késedelmi kamatot stb. Az adóellenőrzési eljárásban az adóhatóság a cégek, vállalkozások adómegállapítási, bevallási kötelezettségét ellenőrzi utólag.

Ennél enyhébb az úgynevezett jogkövető vizsgálat, mivel ott csak érdeklődés jelleggel nézik meg a cégemet, rendben van-e minden. Vizsgálják, hogy eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, határidőre fizettem-e az adókat, járulékokat, a bevallásaimban található adatok, tények, körülmények valóságosak és hitelesek-e stb. 

Érdemes tudni, hogy a jogkövetési vizsgálat átfordítható adóellenőrzésbe.

Hogyan kell elképzelni az értesítést jogkövető vizsgálatról, adózási ellenőrzésről?

Az első, lényeg információ erről, hogy elektronikus úton kap erről értesítést a vállalkozás. 2018. január elsejétől az adóhatóság és a cégek is online kapcsolattartásra kötelezettek a cégkapun keresztül.

A cég tehát kap a cégkapun keresztül egy megbízólevelet, amit le kell tölteni. Ez ugyanúgy működik, mintha postai kézbesítés lenne, tehát ha bele sem nézek, de másodszor is a tárhelyre helyezték, és 5 napon belül nem veszem át, akkor is átvettnek minősül.

Az is fontos, hogy tudjuk egyáltalán a tárhelyet és a cégkaput kezelni. Ha bármilyen iratot kapunk adóellenőrzésről, még ne töltsük le, jelezzük a könyvelőnek, különösen azért, mert annyi van benne, hogy „adóellenőrzés”, „ellenőrzés” vagy „megbízólevél”, nem tudjuk a tartalmát, amíg le nem töltöttem.

A mi könyvelőirodánknál ez úgy történik, hogy amikor észleljük: valamelyik általunk könyvelt cég ilyen üzenetet kapott, először irodán belül mindenki lefuttat egy egyéni belső „vizsgálatot”. Mindenki megnézi van-e olyan önellenőrzés, amit nem nyújtott be, lehet-e bármilyen hiba a cégben. Az esetleg hiányzó bevallásokat beküldjük, és csak utána töltjük le az üzenetet.

Fotó forrása: Pixabay.com

Mennyi időt vesz igénybe egy ellenőrzés?

Az ellenőrzés típusától függ. A jogkövetési vizsgálat 30 nap, az adóellenőrzés 90 nap. Egy alkalommal mindkettő meghosszabbítható.

A 30 nap egyébként nagyon kevés, mivel az ezzel foglalkozó ügyintéző nem csak ezzel az egy feladattal foglalkozik, hanem egyszerre akár 15 ellenőrzése lehet folyamatban, és 30 napja van arra, hogy átnézzen akár 2 évet az elejétől a végéig. Nem adónemre szűkített a vizsgálat, hanem mindent néznek: a bért, az áfát, az adóbevallást és a többit. Fontos, hogy az adóhatóság olyan kész anyagot kapjon tőlünk, ami kerek, egész, védhető, és gyakorlatilag nincsen vele különösebb dolga az ügyintézőnek azon kívül, hogy átnézi. Nem kezdünk el random módon küldözgetni külön-külön anyagokat.

Milyen adatokat kérhet az adóhatóság?

A hatóságnak mindent át kell adni, amit kér, még a könyvelés mentését is elkérheti. Ezt 5 évre visszamenőleg vagyunk kötelesek átadni. Ha kérik, ők be tudják emelni egy rendszerbe, és a könyvelési anomáliákat is ki tudják szűrni. Például a számlázóprogramból is mentést kérhet az adóhatóság.

Sokan keverik az ellenőrzést az átvilágítással. Mi a különbség a kettő között?

Az átvilágítás önkéntes. Átvilágításra akkor lehet szükség, ha például el akarom adni a céget, valós képet akarok róla kapni, nem vagyok elégedett a könyvelő munkájával, befektető jön hozzám, bevonnék egy társtulajdonost stb.

Amikor megjelennek egy üzletben az ellenőrök, azt is adóellenőrzésnek hívják?

Ezt az esetet válasszuk el az előbbiekben már említett vizsgálattól, ellenőrzéstől. Amikor bemennek a boltba, az operatív osztály egy számla- és nyugtaadási vagy munkaügyi ellenőrzést folytat le. Az is egyfajta jogkövetési ellenőrzési típus, de azt ott helyben végzik, például azt ellenőrzik, hogy kapnak-e nyugtát a vásárláskor, esetleg forgalmat számlálnak.

Amikor a bekötött pénztárgépnél bizonyos napszakban meg sem mozdul a bevétel, akkor leül az üzletben a NAV ellenőr, és ha aznap ezerrel verik az alkalmazottak a pénztárgépet, akkor a hatóság becsléssel megállapítja, hogy azokon a napokon, amikor nem működött így a pénztárgép, milyen forgalom lehetett az, ami „zsebbe mehetett”, és nem pénztárgépbe.

A munkaügyi ellenőrzés alkalmával megnézik, az alkalmazottak be vannak-e jelentve, azt, hogy nem KATÁ-s foglalkoztatással dolgoztatják-e őket.

Az adóhatóságtól személyesen jönnek ki a cégemet ellenőrizni?

Amióta elektronikus kapcsolattartásra kötelezték a cégeket és az adóhatóságot, azóta ritkán kell megjelennie az adóhatóságnak, és ritkán is jelenik meg. Rendszerint csak az igazán komoly eseteknél, ha már bűncselekményről lehet szó, akkor már a bűnügyi hatóság vizsgálódik és jelenik meg, házkutatási engedéllyel, és nekik teljesen más a jogkörük, más az ajánlási rend is.

Az összes közigazgatási hatóság a cégkapun keresztül kommunikál a a céggel, ide érkeznek a dokumentumok és mindenféle hivatalos értesítés például az önkormányzatoktól is. A cégkapu helyes használatáról egy másik blogbejegyzésben fogunk írni.