A NAV-nak is megvannak az eszközei arra, hogy észleljen hibákat vagy éppen csalásokat. Hogyan szúrják ki, hogy valami gond van? Milyen esetekben számíthatsz adóellenőrzésre? Elmagyarázzuk.

Akad olyan ügyfelünk, akit roppant feszültté tesz, ha meghallja, hogy adóellenőrzést kap. Van, aki pedig megkérdezi, mire jó-ez, származik-e ebből valamilyen előnye.

Az aggódó ügyfeleket először is megnyugtatjuk: mi, könyvelők az adótanácsadó kollégákkal együtt azért vagyunk, hogy az ügyfelek ne érezzék borzasztó tehernek az ellenőrzést. Ha egy cégnek rendben van a könyvelése, jogszerűen működik, a cégvezető odafigyel arra, hogy mi zajlik a cégénél, és tisztában van azzal, mi történt a cégénél az elmúlt néhány évben, akkor ebből nem lehet probléma.

 Az ellenőrzésnek alapvetően nincsen előnye. Maga az adóellenőrzés egy lezárt időszakot teremt, vagyis az az az időszak csak bizonyos szabályok szerint vizsgálható újra. És ha van már egy ellenőrzött, lezárt, rendben talált időszak egy korábbi ellenőrzés után, akkor az az esetek nagy részében jót jelent, azt már nem ellenőrzik újra. Általában kevesebb adóellenőrzést rendelnek el és több jogkövetési vizsgálatot, utóbbit ugyanis többször le lehet folytatni egy időszakban, újra vizsgálni lehet bizonyos típusú szerződéseket, számlákat.

Nem a semmiből találják ki az adóellenőrzést

Mi, könyvelők azt szoktuk mondani, hogy az adóhatóság biztosra megy. Nem találomra zajlik az ellenőrzés. Ha valaki ellenőrzést kap, akkor ott vagy valami nincsen rendben, vagy hibát találtak, vagy a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, ami kockázatosnak minősül (nagyobb arányban fordul elő az ágazatban például áfacsalás mint más területeken).

Miért mondjuk, hogy biztos megy a NAV? Az adóhatóság adóügyi algoritmussal dolgozik. Hibalista alapján szűrik a cégeket, illetve azt a mennyiségű adatot, ami hozzájuk beérkezik. De vannak számlázóprogramok is bekötve az adóhatósághoz.

Kik tarthatnak az adóellenőrzéstől? Milyen esetben vizsgálódnak?

Ha például a cégem folyamatosan állít ki számlát egy másik cégnek, amelyik azután nem vagy nem olyan összegben vonja le annak az áfáját, akkor az látszik. Az országonkénti közösségi adatszolgáltatások is összefutnak a NAV rendszerében, vagyis ha egy holland cég rám folyamatosan értékesítést jelent, én viszont itthon nem vallom be, nem fizetem meg az áfáját, akkor biztos, hogy ellenőrzést fogok kapni.

Ha bármilyen nagyobb változás történik a cégben, eltűnik az összes tag, eladták a céget, az adóhatóság pontosan meg fogja vizsgálni, hogy a visszaéléseket kiszűrjék, hogy nem azért van-e új tulajdonos, mert valami olyasmi történt a cégben, ami miatt azt „elengedték”. Ha székhelyszolgáltatónál jelentették be a céget, akkor is ellenőrzik.

Az adóáttörlés, taós cégből való áttörlés is ellenőrzést vonhat maga után. És azt sem szabad elfelejteni, hogy bármilyen adókedvezményt igénybe veszek, azt is ellenőrzi az adóhatóság. A társasági adóbevallásban soronként van feltüntetve, milyen adókedvezményeket vettem igénybe, azoknak a jogosultságát vizsgálja. A nagyobb cégeket a kiemelt adóhatóság évente ellenőrzi.

Számítástechnikai cégeket, nagy partnerszámmal rendelkező vállalatokat is ellenőriznek, hiszen a partnerek között akadhat olyan, aki nem megfelelően adózik, adóelkerülésben érintett, így automatikusan vonja maga köré a partnereit a vizsgálatba. Rendszeresen vizsgált szektor az építőipar és a munkaerő-kölcsönzés is - utóbbinak már a megalapításakor kockázatot tett bele a tulajdonos.

A nem materiális dolgokat előállító, azaz például marketingszolgáltatást, üzletviteli vagy coach tanácsadást nyújtó cégek is bekerülhetnek ebbe a körbe. Az emberek fejében egyébként erősen él az a tévhit, hogy ha vállalkozóként vagy cégtulajdonosként vesznek valamilyen szolgáltatást, például marketingszolgáltatást, akkor ügyvezetőként nem tartoznak felelősséggel azért, hogy mit csinált a szolgáltató a pénzéért.

Mondunk egy konkrétabb példát. Ha én befogadok egy számlát 8 millió forintról, ami IT rendszer kiépítéséről, szerverbeüzemelésről, hosting szolgáltatásról szól, ám egy ellenőrzéskor megnézik, hogy annak a cégnek, akitől vásároltam, egyébként összesen 2 bejelentett alkalmazottja van, abból is az egyik a titkárnő, a másik a takarítónő, akkor gyakorlatilag fiktív számlát fogadtam be. Tudatosan vagy tudattalanul így vesz részt az ember adócsalásban. Ahogyan az egyik adótanácsadó kollégánk mondani szokta: „A ház nem attól van adójogilag felépítve, hogy ott áll, hanem attól, hogy volt, aki megcsinálja és volt amivel megcsinálja.” Ezért is fontos a partnerek leellenőrzése szerződéskötéskor és a számla befogadásakor: az adóhatóságnál nem érv, hogy nem tudtam róla, hogy nem megfelelően működik, mert kellő körültekintéssel tudhattam volna erről.

Azt a „jótanácsot”, hogy „vegyél számlát”, sürgősen el kell felejteni, nagyon meg kell válogatni, kivel dolgozunk együtt.

Mit kell tudni még az adóellenőrzésről?

Az ellenőrzés mindig jegyzőkönyvvel zárul, az adóhatóság abban leírja, hogy mit talált, milyen anomáliát, milyen hibát tárt fel, és ha csak abban a szakaszban kerül hozzánk a vizsgálat, már nagyon kevés időnk és lehetőségünk adódik a javításra. Olyan, mint amikor valaki csak akkor fordul orvoshoz, ha már borzasztóan rosszul érzi magát, és akkor már komolya a betegség. De ha időben szakemberhez fordul valaki, még menthető a cég.

A közhiedelemben elterjedt az is, hogy egy partner ellenőrzésekor, ha nem akarunk tudtunkon kívül fiktív számlát befogadni, forduljunk jogászhoz. Ám az ügyvédünk ebben nem fog tudni segíteni, és a jó ügyvéd bevallja, hogy ez nem az ő területe, és össze is köt hozzáértővel. Kevés a jó adójogász is. Eljárásjogban még talán jó lehet az ügyvéd segítsége, de anyagi jogban nem, nem tud mit kezdeni egy számlával, és nem tudja annak a fiktív voltát értékelni. 

Az a mi szerepünk, hogy közigazgatási eljárási stádiumban, amikor közigazgatási hatóság előtt áll az ügy, mi tudjuk képviselni. A második fellebbezéskor már bíróság elé kerül az ügy, ott már nem is képviselhetjük az ügyfelünket, ott jogászra van szükség. Ha bűncselekményt követett el valaki, az már nyomozati szakaszban van, de a bírósági ügy és az adóhatósági vizsgálat nem zárja ki egymást, a kettő futhat párhuzamosan.

Mi, könyvelők azt szoktuk tanácsolni: nem kell megijedni az adóellenőrzéstől, hanem már az elején szakemberhez kell fordulni.

Kapcsolódó blogbejegyzés:

8 nélkülözhetetlen információ az adóellenőrzésről

Mit tud ellenőrizni az adóhatóság? Mire mennek rá? Milyen típusú adóellenőrzést folytatnak? És mennyi ideig vizsgálódnak? És kell-e ettől félnünk? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

Önadózás. Ezen az elven nyugszik a magyarországi adózási rendszer. Vagyis mi magunk valljuk be, állapítjuk meg és fizetjük be az adókat. Mivel bárki számíthat vizsgálatra vagy ellenőrzésre, összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

„A központi költségvetés bevételének több mint 80 százaléka származik az adó- és adójellegű befizetésekből. A mi adórendszerünkben az úgynevezett főadók erős koncentrációja jellemző. A négy főadó (általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó és a társasági adó) a központi költségvetés összes bevételének több mint háromnegyedét adja. A legnagyobb súllyal a közvetett adók (fogyasztáshoz kapcsolt adók) szerepelnek és ezen belül is a legjelentősebb bevételi forrás az általános forgalmi adó (áfa), ami egymaga több mint 20%-os részarányt tesz ki a költségvetési bevételen belül.” Forrás: Nav.gov.hu.

Miért szokott lenni adóellenőrzés?

A hatóság célja, hogy lehetőleg szinte mindent ellenőrizzen, hogy valóban a hatályos szabályok alapján működik-e a vállalkozás vagy egy szervezet. Az is cél, hogy lehetőleg megtegyenek azért, hogy az állam bevételei gyarapodjanak. Az utóbbi hónapokban hatalmas változás történt, mivel kiürült az államkassza, ezért az elmúlt időszakban sokkal több ellenőrzést folytattak le, mint az előző 3 évben.

A NAV ellenőrzések fajtái: az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat

Két típusú ellenőrzést folytatnak, a legszigorúbb adóellenőrzés néven fut. Ezt azt jelenti, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy én átveszem a levelet, amelyben értesítenek erről, semmilyen javításra nincs lehetőségem, „búra alá kerül” a vizsgált időszak, és ha ott valamilyen megállapítást tesznek, akkor fizetni kell adóbírságot, a mulasztási bírságot, a késedelmi kamatot stb. Az adóellenőrzési eljárásban az adóhatóság a cégek, vállalkozások adómegállapítási, bevallási kötelezettségét ellenőrzi utólag.

Ennél enyhébb az úgynevezett jogkövető vizsgálat, mivel ott csak érdeklődés jelleggel nézik meg a cégemet, rendben van-e minden. Vizsgálják, hogy eleget tett-e jogszabály által előírt adókötelezettségeinek, határidőre fizettem-e az adókat, járulékokat, a bevallásaimban található adatok, tények, körülmények valóságosak és hitelesek-e stb. 

Érdemes tudni, hogy a jogkövetési vizsgálat átfordítható adóellenőrzésbe.

Hogyan kell elképzelni az értesítést jogkövető vizsgálatról, adózási ellenőrzésről?

Az első, lényeg információ erről, hogy elektronikus úton kap erről értesítést a vállalkozás. 2018. január elsejétől az adóhatóság és a cégek is online kapcsolattartásra kötelezettek a cégkapun keresztül.

A cég tehát kap a cégkapun keresztül egy megbízólevelet, amit le kell tölteni. Ez ugyanúgy működik, mintha postai kézbesítés lenne, tehát ha bele sem nézek, de másodszor is a tárhelyre helyezték, és 5 napon belül nem veszem át, akkor is átvettnek minősül.

Az is fontos, hogy tudjuk egyáltalán a tárhelyet és a cégkaput kezelni. Ha bármilyen iratot kapunk adóellenőrzésről, még ne töltsük le, jelezzük a könyvelőnek, különösen azért, mert annyi van benne, hogy „adóellenőrzés”, „ellenőrzés” vagy „megbízólevél”, nem tudjuk a tartalmát, amíg le nem töltöttem.

A mi könyvelőirodánknál ez úgy történik, hogy amikor észleljük: valamelyik általunk könyvelt cég ilyen üzenetet kapott, először irodán belül mindenki lefuttat egy egyéni belső „vizsgálatot”. Mindenki megnézi van-e olyan önellenőrzés, amit nem nyújtott be, lehet-e bármilyen hiba a cégben. Az esetleg hiányzó bevallásokat beküldjük, és csak utána töltjük le az üzenetet.

Fotó forrása: Pixabay.com

Mennyi időt vesz igénybe egy ellenőrzés?

Az ellenőrzés típusától függ. A jogkövetési vizsgálat 30 nap, az adóellenőrzés 90 nap. Egy alkalommal mindkettő meghosszabbítható.

A 30 nap egyébként nagyon kevés, mivel az ezzel foglalkozó ügyintéző nem csak ezzel az egy feladattal foglalkozik, hanem egyszerre akár 15 ellenőrzése lehet folyamatban, és 30 napja van arra, hogy átnézzen akár 2 évet az elejétől a végéig. Nem adónemre szűkített a vizsgálat, hanem mindent néznek: a bért, az áfát, az adóbevallást és a többit. Fontos, hogy az adóhatóság olyan kész anyagot kapjon tőlünk, ami kerek, egész, védhető, és gyakorlatilag nincsen vele különösebb dolga az ügyintézőnek azon kívül, hogy átnézi. Nem kezdünk el random módon küldözgetni külön-külön anyagokat.

Milyen adatokat kérhet az adóhatóság?

A hatóságnak mindent át kell adni, amit kér, még a könyvelés mentését is elkérheti. Ezt 5 évre visszamenőleg vagyunk kötelesek átadni. Ha kérik, ők be tudják emelni egy rendszerbe, és a könyvelési anomáliákat is ki tudják szűrni. Például a számlázóprogramból is mentést kérhet az adóhatóság.

Sokan keverik az ellenőrzést az átvilágítással. Mi a különbség a kettő között?

Az átvilágítás önkéntes. Átvilágításra akkor lehet szükség, ha például el akarom adni a céget, valós képet akarok róla kapni, nem vagyok elégedett a könyvelő munkájával, befektető jön hozzám, bevonnék egy társtulajdonost stb.

Amikor megjelennek egy üzletben az ellenőrök, azt is adóellenőrzésnek hívják?

Ezt az esetet válasszuk el az előbbiekben már említett vizsgálattól, ellenőrzéstől. Amikor bemennek a boltba, az operatív osztály egy számla- és nyugtaadási vagy munkaügyi ellenőrzést folytat le. Az is egyfajta jogkövetési ellenőrzési típus, de azt ott helyben végzik, például azt ellenőrzik, hogy kapnak-e nyugtát a vásárláskor, esetleg forgalmat számlálnak.

Amikor a bekötött pénztárgépnél bizonyos napszakban meg sem mozdul a bevétel, akkor leül az üzletben a NAV ellenőr, és ha aznap ezerrel verik az alkalmazottak a pénztárgépet, akkor a hatóság becsléssel megállapítja, hogy azokon a napokon, amikor nem működött így a pénztárgép, milyen forgalom lehetett az, ami „zsebbe mehetett”, és nem pénztárgépbe.

A munkaügyi ellenőrzés alkalmával megnézik, az alkalmazottak be vannak-e jelentve, azt, hogy nem KATÁ-s foglalkoztatással dolgoztatják-e őket.

Az adóhatóságtól személyesen jönnek ki a cégemet ellenőrizni?

Amióta elektronikus kapcsolattartásra kötelezték a cégeket és az adóhatóságot, azóta ritkán kell megjelennie az adóhatóságnak, és ritkán is jelenik meg. Rendszerint csak az igazán komoly eseteknél, ha már bűncselekményről lehet szó, akkor már a bűnügyi hatóság vizsgálódik és jelenik meg, házkutatási engedéllyel, és nekik teljesen más a jogkörük, más az ajánlási rend is.

Az összes közigazgatási hatóság a cégkapun keresztül kommunikál a a céggel, ide érkeznek a dokumentumok és mindenféle hivatalos értesítés például az önkormányzatoktól is. A cégkapu helyes használatáról egy másik blogbejegyzésben fogunk írni.

Mindig is támogattuk a digitalizációt, az azzal járó megoldásokat.

Például nézzünk egy olyan vállalkozást, amelyik saját maga vásárol alapanyagot, majd saját üzemben/gyártó soron előállít belőle valamit és azt saját maga értékesíti is. Szerencsére a hazai piacon is találni bőven ilyen vállalkozókat. Általában kis családi vállalkozásból indul, vagy egy jó ötletből, amire lenne szükség. A vállalkozó kiválasztja a legjobb beszállítókat, talál egy megfelelő üzemet és keres maga mellé egy kiváló pénzügyi vezetőt, aki az operatív napi feladatokat intézi.

Egyrészt azért, mert a pénzügyi jellegű kérdések sora végtelen. Másrészt, ami biztosan gyűlik, az az adminisztráció. Számlák kiállítása megfelelően, szállítóktól jövő számlák ellenőrzése, iktatása, utalási csomagok összeállítása, kalkulációk készítése. És lássuk be, gyakran a munkavállalókhoz kapcsolódó HR feladatok is nála landolnak.

Ám egy idő után ez rengeteg munkát generál. Az excel táblák sokasodnak, a döntési időintervallumok pedig csökkennek. Ilyenkor merül fel általában az igény egy VIR (vállalatirányítási rendszer) bevezetésére. A keresőbe beütve van találat bőven, leírás, demó verzió, akciós csomag, minden, ami szem-szájnak kellemes. Majd az első telefonos érdeklődés után megannyi kérdést kapunk vissza, a bemutatót követően pedig rendszerint paraméterezési igényeket kérnek. Ennél a pontnál sokan feladják, hisz nem a szakterületük, sok a kérdés és kevés az idő.

A tapasztalata éppen azokat a gapeket tudja kitölteni, amely lehetőséget teremt egy jó rendszer bevezetésére.

Milyen vállalati élethelyzetben lehet ez fontos? Ha az alábbiak közül egy vagy több kérdés felmerült már:
- egyre több az adatunk, pakolgatjuk őket ide-oda, hogy lehetne ezeket egyben kezelni és értelmezni?
- sok az ad-hoc kérdés, megbízható adatokra lenne szükség gyorsan
- rengeteg az információ, amink van, hogy férhetnénk ehhez össze összefüggésekben?
- tudnom kellene mekkora a készletem összességében, de fontos lenne megbontásban is látnom, melyik telephelyen hány darab van és milyen értékben
- több szálon futnak be rendelések, több kolléga dolgozna egy excelben, hogy lesz ez átlátható?
- több tevékenységet látunk el egy cégen belül, de a bevételeket és költségeket fel kellene bontani, hogy látható legyen, mit éri meg csinálni és mit nem.

Az átláthatóság és az adat maga a két legfontosabb tényező a vállalkozás vezetőjének. Ha nincs adat, nincs átláthatóság, ugyanakkor, ha nincs olyan platform, ami az átláthatóságot lehetővé teszi, az adat mit sem ér önmagában.

Kapcsolódó blogjegyzés:

Holnapra is késő lenne - hallotta ezt már oly sok könyvelő

A könyvelők kaptak már hideget-meleget, és kapnak is. A szakma sok mindent megélt az elmúlt 15 évben, beleértve a jogszabály dömpinget és az elmúlt pár hónapban egy jókora válságmenedzsment kényszert.

Azt hiszem, el is bírja ez, hiszen a szakma képviselői szolgáltatók, akik azon dolgoznak, hogy a cégek működjenek.

Sután hangozhat, hiszen sokszor azt gondolnánk, hogy a feladatuk a számolással és a bevallások kitöltésével bevégződik. Valójában éppen ott kezdődik.

Az automatizmus átsöpört az elmúlt 5 évben a könyvelőkön. A digitális megoldások jöttek, láttak és győztek.

Viszont a győzelem közös. Főként, ha a digitális megoldások jó oldalát is szemügyre vesszük, mint például:

- ha az cég jó számlázó programot használ, importálhatóak az adatok

- ha van a társaságnak készlete, érdemes azt is rendszerben kezelni

- a bankszámlakivonatok megfelelő formátumban beolvashatóak

- a kereskedők által használt online pénztárgép záró szalagjai digitális módon is kezelhetőek

A sort még folytathatnánk.

És ezzel mit érünk el? Például:

- naprakész adatokat, amelyből láthatja az ügyvezető, hogy kik és mennyivel tartoznak neki

- vannak-e lejárt követelései, azzal kezdhet-e valamit?

- van- e jelentős tartozása, azokat hogyan tudná ütemezni?

- árrés kalkulációt lehet készíteni valós adatok alapján - hogy mi a valós, arról egy későbbi posztban írunk hosszabban

- a tulajdonos tervezne új üzletet, szolgáltatást, amelyhez tudnia kellene, „mit is tud” a társaság valójában?

- pályázatoknál, banki hitelkérelmeknél lezárt időszakot kérnek, és nem egy fél évvel ezelőttit, erre is van lehetőség.

A leggyakrabban elhangzó kérdés, ami a könyvelők számára ismerős lehet: „És ezt mikorra kaphatom meg?”. A jó válasz: „Holnap”. Ezen dolgozik a szakma, ezen dolgozunk mi is.